2007. október 28., vasárnap

dehogyjó anyám

K. majdnem elsírta magát, amikor elmondtam az újságot... Aztán átment humorosba: „Miért? Mit csináltál? Megdugtad a dékán lányát?”
Erre elmosolyodtam, mert nem először lőtte Ő el ezt a poént, igazából már hallottam, és talán nem is először tőle. Már az is eszembe jutott, hogy az efféle viccelődések legtöbbjét maga a dékán találja ki egy adott karon, és megvannak neki cetliken vagy az epplmekintoson arra az esetre, ha okosakat és röhejeseket kell mondani nagy tömegek előtt. A viccet félretéve ez sokak szerint nem jó, (gondolok itt természetesen P.-re és A.-ra, a rosszindulatúaknak ismételten fákkjú) de így döntöttem, és a döntésem akkor is végleges maradna, ha maga a rektor szállna le „Attila Joseph No.1” jelzésű magánhelikopterén, és megkérne, menjek vissza. Dehogymegyek.

Vibrál a monitorom, megremeg a telefonom, hiányzom Z.-nek. Pickup, call back. Te is hiányzol!

Nincsenek megjegyzések: