Vasárnapi Study Hard

A szemeim már kezdenek vörösödni, mert ma azért már tanulnom kellett, rá kellett vennem magam végre, hogy magamba erőltessek valamennyi tudományt... és a mai napnak még mindig nincs vége, úgyhogy a maradék pár órát is tanulással töltöm majd. Már napok óta nem nagyon tudok koncentrálni, de ez tényleg csak a lustaságom miatt van így. Ahogyan sokan mások is, én is képes vagyok időnként egy láthatatlan falba ütközni, ha alkalomadtán, természetfeletti erőktől vezérelve felkelek a székből, és megindulok a füzeteim felé a szürke hétköznapok egyik szürke órájában.
Hmm... másfél hete, csütörtökön és pénteken tanultam a legtöbbet, és ekkor még ezt a kelletlen falat sem éreztem magam előtt, ugyanis ez volt A. és P. gyerekes feltétele a szegedi hétvégéért... Hát igen, úgylátszik csak a motiváció hiányzik :)

Egyébként gyűlölöm a vasárnapot. Ez már eléggé régi dolog nálam, de igazándiból nem tudom, minek kéne történnie, hogy a véleményem valaha is megváltozzon erről a szájbabaszott napról. Lassú, végeláthatalan, csalfa és szomorú.

Legyetek rosszak! (de azért ne annyira)

íctúlééét úóúóó

I'm cool. Seriously.
Today, I feel that everything is in the correct order. Or perhaps not? Am I trippin' again?
Nah, I'm pretty sure I'm okay.

In a few days, those big fuckin' rocks on my heart and shoulder will slowly disappear.
To tell you the truth, strangely all the love-and-be-loved shit, the weird feelings and the fear of solitude itself is slowly beginning to vanish.
It's not a bit painful. I got my dose of painkillers.

So all of you out there:
Get drunk. Loose weight. Feel good.

kétmásodperces

Affinity for women... Who the fuck am I kidding?

jeggből vágyok, fel sem álvádok

Tegnap megint egy szomorú esemény rázta meg a Lilaakácköz és a Százholdas pagony lakóit a magyar celebrity társadalommal egyetemben: a Karamella meg a Bartók Eszti szakítottak.

Először nem is hittem el. Ez megtörténhet? Dehát míért?
Sokan a baráti társaságukból velünk, nézőkkel együtt CSAK és kizárólag a Kókusz kamerájából értesülhettek róla... (vagy a Passzív? Na jó, who gives a shit)
Nem akarták azonnal megmondani, de mi már sejtettük, és előre odavoltunk. Amikor már tűkön ültünk, képesek voltak még egy reklámszünettel is elodázni az izgalmakat, de a Karamella végül szomorúan, nagyokat köhögve elmesélte. Legalább barátok maradtak, hála a magasságosnak. Micsoda veszteség...
Ugye Ti is saját halottotokként tekintitek a két zenész véget ért románcát? Nem? hogyleheccilyen?

mellow mood

Atyisten... itt én még olyat is leírtam réggebben, hogy "kisebb szünet következik blogírásos tevékenységemben?" Képes voltam ekkora feneket keríteni egy kisebb szünetnek, miközben alig írok valamit az utóbbi időben? Mindegy, ezek után sem fogom bejelenteni a szüneteket, mert igazából nincsen semmilyen séma, terv vagy előzetes elképzelés, ami alapján bejegyzéseket rondítok a blogba.
Azért majd igyekszem törekedni valamiféle rendszerességre.

Elnézést kell kérnem Hajnától a jegyek miatt... ezt most publikusan meg is teszem:

Kérlek ne haragudj, az utolsó utáni pillanatban végül senkinek sem felelt meg a ma este, remélem nem baj! Február negyedikén már biztosan ott leszünk!

Szórakázás mellett az utóbbi napokban és a hétvégén is tanulás volt a jelige, méghozzá olasz nyelvtanulás és ragozásmagolás, mert a közelgő vizsgaidőszakomban az olaszt előreláthatólag mindjárt az elején vizsgázzuk. Be kell vallanom, hogy kicsit azért zavar, hogy nem tudom előre a vizsgaidőpontokat... Nehogymá' az legyen a vége, hogy:
"Tíz perc múlva tessék a négyes teremben megjelenni, hát szintakszavizsga van maga szerencsétlen!!"
Ez nem is annyira extrém, volt már rá példa.

Szomorkás a hangulatom máma. Valamiért semmi sincs rendben. Nem valami észveszejtően komoly dolgokról van szó, csak éppen el vagyok anyátlanodva.
Kéne ezt is, kéne azt is, többet tanulni, kevesebbet enni, (most éppen) visszamenni Szegedre, felmászni egy fára, nyerni a lottón vagy az Ideánál mercédeszbenzt, utcán találni egy vadiúj laptopot, esetleg forradalmat csinálni.
Ehelyett meg nyúlunk, nyögünk, semmisejó.
Arrivederci.

Link alak

Ezzel csináltam.
Aztán jókat pukkantgattam ezzel, majd
művészkedtem Vele, később pedig rácsodálkoztam erre.

eine kleine bünti muzik

A Subba ugyan már egész röhejfakasztóan beszámolt róla, ennek ellénre én sem tudom szó nélkül hagyni, hogy az idei pesti operabál díszvendége nem más, mint a mára már idősödő, titokban még mindig Sascha Hehn-ért és Klausjürgen Wussow-ért dobogó női szivek doayenje, Richard Claydermann!
Az Isteni Richard idén alighanem otthon hagyja gyönyörűséges fehér zongoráját, melyen idestova száz éve játssza a legeslegcsöpögősebb és a cukormáztól szájpadlásunkhoz cuppanó szerelmes dalokat idegborzoló ál-romantikussággal.
Helyette viszont megcsodálhatjuk legújabb Bundesliga-séróját, valamint éppen aktuális barátnőjét/feleségét/szeretőjét/ágyasát az RTL klubkultúrtelevíziónak köszönhetően.

Richard! Oh Richard! Mutasd meg nekünk, milyen a német virtus!! OH JAAAAA! Ich liebe Deutschland!! Das ist fantastisch!!