2008. január 22., kedd
2008. január 15., kedd
jeggből vágyok, fel sem álvádok
Tegnap megint egy szomorú esemény rázta meg a Lilaakácköz és a Százholdas pagony lakóit a magyar celebrity társadalommal egyetemben: a Karamella meg a Bartók Eszti szakítottak.
Először nem is hittem el. Ez megtörténhet? Dehát míért?
Sokan a baráti társaságukból velünk, nézőkkel együtt CSAK és kizárólag a Kókusz kamerájából értesülhettek róla... (vagy a Passzív? Na jó, who gives a shit)
Nem akarták azonnal megmondani, de mi már sejtettük, és előre odavoltunk. Amikor már tűkön ültünk, képesek voltak még egy reklámszünettel is elodázni az izgalmakat, de a Karamella végül szomorúan, nagyokat köhögve elmesélte. Legalább barátok maradtak, hála a magasságosnak. Micsoda veszteség...
Ugye Ti is saját halottotokként tekintitek a két zenész véget ért románcát?
2008. január 14., hétfő
mellow mood
Azért majd igyekszem törekedni valamiféle rendszerességre.
Elnézést kell kérnem Hajnától a jegyek miatt... ezt most publikusan meg is teszem:
Szórakázás mellett az utóbbi napokban és a hétvégén is tanulás volt a jelige, méghozzá olasz nyelvtanulás és ragozásmagolás, mert a közelgő vizsgaidőszakomban az olaszt előreláthatólag mindjárt az elején vizsgázzuk. Be kell vallanom, hogy kicsit azért zavar, hogy nem tudom előre a vizsgaidőpontokat... Nehogymá' az legyen a vége, hogy:
"Tíz perc múlva tessék a négyes teremben megjelenni, hát szintakszavizsga van maga szerencsétlen!!"
Ez nem is annyira extrém, volt már rá példa.
Szomorkás a hangulatom máma. Valamiért semmi sincs rendben. Nem valami észveszejtően komoly dolgokról van szó, csak éppen el vagyok anyátlanodva.
Kéne ezt is, kéne azt is, többet tanulni, kevesebbet enni, (most éppen) visszamenni Szegedre, felmászni egy fára, nyerni a lottón vagy az Ideánál mercédeszbenzt, utcán találni egy vadiúj laptopot, esetleg forradalmat csinálni.
Ehelyett meg nyúlunk, nyögünk, semmisejó.
Arrivederci.
2008. január 12., szombat
2008. január 10., csütörtök
eine kleine bünti muzik
Az Isteni Richard idén alighanem otthon hagyja gyönyörűséges fehér zongoráját, melyen idestova száz éve játssza a legeslegcsöpögősebb és a cukormáztól szájpadlásunkhoz cuppanó szerelmes dalokat idegborzoló ál-romantikussággal.
Helyette viszont megcsodálhatjuk legújabb Bundesliga-séróját, valamint éppen aktuális barátnőjét/feleségét/szeretőjét/ágyasát az RTL klubkultúrtelevíziónak köszönhetően.
Richard! Oh Richard! Mutasd meg nekünk, milyen a német virtus!! OH JAAAAA! Ich liebe Deutschland!! Das ist fantastisch!!
2008. január 9., szerda
Annyira kommersz vagy Gyuri!!
Életem végéig kávéfogyasztó leszek, mert a kávé a legcsodálatosabb dolog, amivel kényeztetheted érzékeid a nap bármelyik szakában;
A cigarettáról egészen addig nem fogok leszokni, amig a kislányom meg nem születik (márha megúszom korai elpatkolás nélkül) ;
Anyámnak igazat fogok adni a végén, akármiről is vitatkozunk éppen (Különben is mindig igaza van) ;
Sohasem fognak "észérvekkel" meggyőzni semmiről, amivel nem értek egyet;
A feleségemet/barátnőmet még akkor is az őrületbe fogom kergetni szerelmi vallomásokkal, amikor már a fejem felé repül egy tányér;
Amig nem lesz szükség egy darura, hogy izgalmi állapotba hozzon, minden nap szeretkezni fogok a feleségemmel/barátnőmmel;
Megtanulok olaszul;
Egy szexis női fehérnemű többet ér minden ajzószernél;
No more fuckin' dope for the rest of my life;
A Coca-Colát még akkor is inni fogom, amikor kigurítanak a műtőböl egy esetleges máj-transzplantáció után;
Imádom a Burger Kinget és a dupla Whopper-t sajttal;
Egyszer elmegyek New Yorkba;
New Yorkban elmegyek egy Starbucksba és megkóstolom végre az igazi Macciatót;
Egyszer elmegyek Nápolyba;
Nápolyban megkóstolom az igazi espresso-t;
Ezután sem fogok áperitifet fogyasztani evés előtt;
A pálinkát és a röviditalokat (Jim Beam-et és esetleg a Jager-t kivéve) ezután is gyűlölni fogom;
Mindig a Sopranos-t fogom a világ legjobb sorozatának tartani;
A Ponyvaregény nálam mindig a námbörván;
Kurvára nem egy a kóla a pepsivel;
A Marlboro lights a legjobb cigi a világon;
A Húshegy odabasz;
A férfipincérek a leghatékonyabbak;
A musicaleket sohasem fogom már megszeretni;
Ezt most nagyon befogom fejezni, mert a székről álmosan le fogok esni.
2008. január 5., szombat
jaj, istenem 2
Na jó...
Amitől féltem, kezd bekövetkezni, azaz a tuti net elveszi a szabadidőm nagy részét, és kevesebbet foglalkozom a blogolással. Sejtettem, hogy ez be fog következni. A tunyulás most eléggé ráült a billentyűzetre.
Mindennek ellenére az élet nem állt és nem áll meg, és hiszitek vagy sem, a napokban a szokásosnál talán mégjobban a gondolataimba merültem. Lett volna miről írni, lett volna kit és mit kritizálni és álvilágmegváltani, de úgy érzem sok értelme nem lenne. Valami túlzásba vitt szart meg nem szeretnék elétek tárni. De azért köszönöm kérdésteket, jól vagyok.
Viszont Franklin nincs jól. A macskák legtöbbje lelassul és nyugdijas-tempót vesz fel a kiherélés után. Franklin még őrültebb lett tőle... szerintem skizofrén, és tigrisnek képzeli magát. (egy állat is lehet elmebeteg, nem?)
Mindent egybevetve, az újévvárás kellemesre sikerült.
Final conclusion: A sör és a pezsgő nem boldogít.
Z. igen.



