2008. április 10., csütörtök

Sikerrecept

Egy tökéletes, eleve bukásra ítélt informatika-kollokvium (magyarosan zéhá) hozzávalói:

1.) Jómagam, kizárólag szedett-vedett, általános tudással felfegyverkezve, jegyzetek, papírok, esélyek nélkül.

2.) Az első világháború nyugalmazott tábornoka, aki a nyolcanas évek végén számítógépekkel kezdett foglalkozni, majd a fiatal, szexis diáklányok iránt érzett lankadatlan vonzalma és a férfiakkal szemben tanúsított keménykezű nevelési módszereihez kapcsolódó, nosztalgikus érzései miatt tanárrá képezte magát. (Ezen nosztalgikus érzések legtöbbje a tökéletes ülésrend kialakítására irányul, ha egyszer mindenkit sikerülne problémamentesen egy-egy asztalhoz leültetnie, porhüvelye valószínűleg boldogan rogyna össze az egyetem padlóján)

3.) Egy padtárs, akitől nem azért nem tudsz puskázni, mert nem látod a válaszait, hanem azért, mert cirilül ír. Ő sem hordja a koszovós jelvényt a mellkasán, inkább a szívében.

4.) Négy utolsó kérdés, amire tudod a választ, a tábornok mégsem fogadja majd el, mert nem tanultuk. Elbaszta, sztornó.

5.) Hirtelen támadt vizelési inger.

6.) Az ajtón állandó jelleggel benyitogató, hangosan pofázó tüzértiszt, kinek jelenlétével az isten eredetileg a szomszéd teremben vizsgázó diákokat verte meg.

7.) Irénke időről-időre felharsanó, a zártosztály romantikáját idéző kacagása a folyosón.

8.) Ja, és természetesen a kék szempár valahol mögötted.

Jó étvágyat!

Nincsenek megjegyzések: