A rögtön utána következő második koffeininjekcióm tej nélkül viszont határozottan olyan volt, mint száuszparkosan a vadászat sör nélkül.
Az pedig köztudottan legalább olyan szar, mint a halászat sör nélkül.
Na jó, megyek a fáken boltba.
2008. február 25., hétfő
Café Intermezzo Take Thirteen
Az éltető neszkávém megkeseredett tejjel legalább olyan rossz volt, mint amikor elszaladt a hercegi fehér lovam, eltörött az utolsó szál cigim pénteken, vagy amikor kiderült, hogy aki szombaton mosolygott, valójában nem volt nő.
A rögtön utána következő második koffeininjekcióm tej nélkül viszont határozottan olyan volt, mint száuszparkosan a vadászat sör nélkül.
Az pedig köztudottan legalább olyan szar, mint a halászat sör nélkül.
Na jó, megyek a fáken boltba.
A rögtön utána következő második koffeininjekcióm tej nélkül viszont határozottan olyan volt, mint száuszparkosan a vadászat sör nélkül.
Az pedig köztudottan legalább olyan szar, mint a halászat sör nélkül.
Na jó, megyek a fáken boltba.
2008. február 19., kedd
Bugi a lábban
Táncórákra adtam a fejem, jobbanmondva a lábaim.
Ma este lesz az első órám.
Nagynéném lesz a párom, aki - divatos szóhasználattal élve - régi partyarcnak számít a bálakon, lakodalmakon, pajtatáncokon és egyéb mulatságokon.
Latin-amerikai és sztenderd táncokat fogunk parodizálni komikus mozdulatok kiséretében.
"Legyen velünk a Mamba, a Rumba és a Cha Cha Cha. Ámen."
- Cesar Castillo
Ma este lesz az első órám.
Nagynéném lesz a párom, aki - divatos szóhasználattal élve - régi partyarcnak számít a bálakon, lakodalmakon, pajtatáncokon és egyéb mulatságokon.
Latin-amerikai és sztenderd táncokat fogunk parodizálni komikus mozdulatok kiséretében.
"Legyen velünk a Mamba, a Rumba és a Cha Cha Cha. Ámen."
- Cesar Castillo
2008. február 18., hétfő
"korbácsolj meg!"
Lehetséges, hogy ez volt az a bizonyos katarzis... nehéz volt tapsolni is utána, az államat meg keresgélni kellett a székek között. Csak ajánlani tudom mindenkinek, poénokat meg nem lövök le. Éljétek át!
Nem tudom mi történhetett velem... alvás helyett fél órán keresztül egy dícsérőszöveget fogalmazgattam arra az esetre, ha újra egy asztalnál ülnék az egyik főszereplőnővel. Valószínűleg hallott már ilyen dumákat kismilliószor, ezért a sajátomat megpróbáltam némiképp eredetibben megfogalmazni... ezért tartott annyi ideig... Persze, ha véletlenül lehetőségem lesz rá, úgyis a legbalfékebb módon adom majd elő :)
Nos, Noir további thoughtjai ezügyben szóra sem érdemesek, legyen elég annyi, hogy nézzétek meg, mert nagyon jó. Ez a színház.
2008. február 17., vasárnap
fürdőszoba-bora 3:0
A. szerint Bora nena úgy néz ki, mintha Cassius Clay ütötte volna ki az egyik ötmásodperces meccsében. Sebet varrni szerencsére nem kellett, de állítólag patakokban folyt a vér... a vér... a véééér... muhahahaha. I am an evil muthafucka.
Ma este megint szinházba megyünk, végre valahára megnézzük az Urbit... Elég kevés színdarabról hallottam ilyen sok embertől ilyen sok jót.
Majd leirom, tetszett-e, de továbbra sem fogok ide kritikákat írni. T. még anno felvilágosított róla, hogy a Departed-es postom is olyan volt, mintha a szegediestben jelent volna meg... És sajnos be kell látnom, igaza van. Ennek ellenére, ha elkap a HÉV, kaptok még néhány sokkoló filmbeszámolót :)
A színház viszont más. Arról ezentúl is csak sekélyes véleményeket lehet majd olvasgatni nálam. Egyrészt mert nem érzem úgy, hogy értenék a témához, valamint túlságosan kevés darabot láttam eddig ahhoz, hogy magasröptű elmélkedésekbe kezdjek.
Sohasem érdekelt úgy, mint a film, de az utóbbi időben annyira rákaptam, hogy előre böngészem a neten a közelgő bemutatókat.
Régen, a gimiben kötelező volt mennünk, de az akkori lázadó természetünk, a kötelezettségek iránti alapvető gyűlöletünk, valamint az "akármi lesz, szar lesz"-jeligés hozzáállásunk egyszerűen fontosabb volt, mintha befogtuk volna, leültünk volna a seggünkre és megpróbáltuk volna akár csak felfogni is azt, amit látunk.
És egy ilyen wannabe kultúrmajom, mint én, csak most jön rá, hogy ez milyen jó, és úgy bámulja a szinpadot, mint japán gyerek a pokemont.
Ezentúl mindig vasárnap fogom elküldeni a legtöbb kólás kódot a fíćóért.
Adok már egy esélyt ennek az elcseszett ünnepnapnak, hogy bebizonyítsa, nem is annyira aljas. Habár ez a mai nem is kezdődött rosszul... délelőtt iwiweztem egyet, tettem egy körkattintgatást, és ettől valamiért Nagyon felvidultam.
Nehogy meglássam egyikőtök nevét a nyertesek között, mert annyi kódot ÚGYSEM küldtök be, mint én, annyi kólát meg PLÁNE nem isztok, mint én!
I need that fuckin' car!
Ma este megint szinházba megyünk, végre valahára megnézzük az Urbit... Elég kevés színdarabról hallottam ilyen sok embertől ilyen sok jót.
Majd leirom, tetszett-e, de továbbra sem fogok ide kritikákat írni. T. még anno felvilágosított róla, hogy a Departed-es postom is olyan volt, mintha a szegediestben jelent volna meg... És sajnos be kell látnom, igaza van. Ennek ellenére, ha elkap a HÉV, kaptok még néhány sokkoló filmbeszámolót :)
A színház viszont más. Arról ezentúl is csak sekélyes véleményeket lehet majd olvasgatni nálam. Egyrészt mert nem érzem úgy, hogy értenék a témához, valamint túlságosan kevés darabot láttam eddig ahhoz, hogy magasröptű elmélkedésekbe kezdjek.
Sohasem érdekelt úgy, mint a film, de az utóbbi időben annyira rákaptam, hogy előre böngészem a neten a közelgő bemutatókat.
Régen, a gimiben kötelező volt mennünk, de az akkori lázadó természetünk, a kötelezettségek iránti alapvető gyűlöletünk, valamint az "akármi lesz, szar lesz"-jeligés hozzáállásunk egyszerűen fontosabb volt, mintha befogtuk volna, leültünk volna a seggünkre és megpróbáltuk volna akár csak felfogni is azt, amit látunk.
És egy ilyen wannabe kultúrmajom, mint én, csak most jön rá, hogy ez milyen jó, és úgy bámulja a szinpadot, mint japán gyerek a pokemont.
Ezentúl mindig vasárnap fogom elküldeni a legtöbb kólás kódot a fíćóért.
Adok már egy esélyt ennek az elcseszett ünnepnapnak, hogy bebizonyítsa, nem is annyira aljas. Habár ez a mai nem is kezdődött rosszul... délelőtt iwiweztem egyet, tettem egy körkattintgatást, és ettől valamiért Nagyon felvidultam.
Nehogy meglássam egyikőtök nevét a nyertesek között, mert annyi kódot ÚGYSEM küldtök be, mint én, annyi kólát meg PLÁNE nem isztok, mint én!
I need that fuckin' car!
2008. február 15., péntek
kvázi szubjektív
Nekem tetszett a tegnap esti darab... Lehetséges, hogy velem van a baj.
Most mondjam, hogy ez lehetett volna úgy, amaz lehetett volna emígy? Ezt ezek elcseszték, amazok amazt annyira nem cseszték el, mint amennyire elcseszhették volna?
Sajnálom, nekem bejött.
Persze, hogy nem volt tökéletes, és nem kerül az "Unforgettable Jewel" kategóriába, de továbbra sem gondolom, hogy egyhamar művészettörténetet fogunk teremteni. Egyszer majd talán. Nagyon bízom benne. Szerencsére sok olyan jó ember van körülöttem, aki rajta van az ügyön, és tulajdonképpen igen élesen kivehető az a bizonyos pozitív tendencia.
Addig pedig, ami nem rossz, az ne legyen csak azért is rossz, továbbá CSAK azért rossz, mert nem a legeslegjobb.
Sorry for my incompetence.
For Your Daily Theater Review Check Out The Corresponding Websites, Forums And Magazines!
Ma pedig nem vágyom másra, mint néhány ősrégi gitárszólóra, egy-két doboz cigarettára, este pedig előreláthatólag másfél liter barna sörre a cimborákkal.
Trubáj diszkrét bája... Reggelre megint fájni fog a fülem, de bevállalom, mert a szetiszfeksön úgy is gerentííd.
Csókalam!
Most mondjam, hogy ez lehetett volna úgy, amaz lehetett volna emígy? Ezt ezek elcseszték, amazok amazt annyira nem cseszték el, mint amennyire elcseszhették volna?
Sajnálom, nekem bejött.
Persze, hogy nem volt tökéletes, és nem kerül az "Unforgettable Jewel" kategóriába, de továbbra sem gondolom, hogy egyhamar művészettörténetet fogunk teremteni. Egyszer majd talán. Nagyon bízom benne. Szerencsére sok olyan jó ember van körülöttem, aki rajta van az ügyön, és tulajdonképpen igen élesen kivehető az a bizonyos pozitív tendencia.
Addig pedig, ami nem rossz, az ne legyen csak azért is rossz, továbbá CSAK azért rossz, mert nem a legeslegjobb.
Sorry for my incompetence.
For Your Daily Theater Review Check Out The Corresponding Websites, Forums And Magazines!
Ma pedig nem vágyom másra, mint néhány ősrégi gitárszólóra, egy-két doboz cigarettára, este pedig előreláthatólag másfél liter barna sörre a cimborákkal.
Trubáj diszkrét bája... Reggelre megint fájni fog a fülem, de bevállalom, mert a szetiszfeksön úgy is gerentííd.
Csókalam!
2008. február 8., péntek
Café Intermezzo Take Twelve
"Az akarok lenni, aki akkor voltam, amikor az akartam lenni, ami most vagyok"
- Rapülők
(...többek között...)
- Rapülők
(...többek között...)
2008. február 7., csütörtök
Tudálékos
Csak nevetni tudok az önjelölt prófétákon. Nem is nevetni, inkább torkomszakadtából röhögni. Hogyan lesz valakiből ilyen megátalkodott, gátlástalan és saját magát a lehető legtöbb helyen hirdető, zsenijét lépten nyomon hangoztató nábob? Miért érzik azt egyesek, hogy szeretethiányos, szánalmas életüket a sajátmaguk által létrehozott plasztikuniverzum és giccsparádé tenné igazán eredetivé?
Mea culpa. Ha ez csak ennyiből állna, akkor ebben semmilyen hibát sem lenne jogom keresni, továbbá magamat türtőztetve megpróbálnám rezzenéstelen arccal és gúnyos megjegyzések nélkül figyelni lételemük és pásszióik gyakorta idejétmúlt, hivalkodó, utánzó vagy egyszerűen parasztosan debil mivoltát.
Sajnos azonban a legtöbb esetben nem ússzuk meg a dolgokat egy csendes magánvéleménnyel, hanem kénytelenek vagyunk végignézni, és masszív adagokban az arcunkba tolva tűrni azt, ahogy valaki ránkerőlteti önelégültségét és egetverő marhaságait akár a tv-ben, egy társaságban, esetleg egy internetes közösségi oldal jobb sorsra érdemes üzenőfalán.
Nos, Kedves Barátaim, ha egyetértetek velem, akkor azoknak, akiknek minduntalan beleütközünk világmegváltó eszmefuttatásaiba, sőt egy-egy szeánszuk után (amit számukra legtöbbször felfokozott szexuális izgalom kisér saját maguk iránt) tőlünk nem-titkoltan elvárva tapsolni és dicsőíteni is kellene őket, azthiszem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy geddáfákinlájf, és csakis ezután szüljetek sünt farfekvéssel.
Mea culpa. Ha ez csak ennyiből állna, akkor ebben semmilyen hibát sem lenne jogom keresni, továbbá magamat türtőztetve megpróbálnám rezzenéstelen arccal és gúnyos megjegyzések nélkül figyelni lételemük és pásszióik gyakorta idejétmúlt, hivalkodó, utánzó vagy egyszerűen parasztosan debil mivoltát.
Sajnos azonban a legtöbb esetben nem ússzuk meg a dolgokat egy csendes magánvéleménnyel, hanem kénytelenek vagyunk végignézni, és masszív adagokban az arcunkba tolva tűrni azt, ahogy valaki ránkerőlteti önelégültségét és egetverő marhaságait akár a tv-ben, egy társaságban, esetleg egy internetes közösségi oldal jobb sorsra érdemes üzenőfalán.
Nos, Kedves Barátaim, ha egyetértetek velem, akkor azoknak, akiknek minduntalan beleütközünk világmegváltó eszmefuttatásaiba, sőt egy-egy szeánszuk után (amit számukra legtöbbször felfokozott szexuális izgalom kisér saját maguk iránt) tőlünk nem-titkoltan elvárva tapsolni és dicsőíteni is kellene őket, azthiszem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy geddáfákinlájf, és csakis ezután szüljetek sünt farfekvéssel.
Szerelem és Gasztronómia
A szakításunk utáni érzelmi párnacsata, amit Z.-vel folytatunk, egyszer egymás símogatásába, máskor dühvel és szenvedéllyel teli vagdalózásba torkollik. Tollból pedig most annyi van, hogy négy napja prüszkölünk mindketten, mert sajnos túl nagyot sikerült csapnom a hétvégén.
Úgy szép az élet, hogyha zajlik, mondták az okosok annak idején, és mondanák most is, ha le nem ikszelném őket az msn-en. Szerintem már így is nagyobb tudós mindenki rajtunk kívül, akinek csak egy hangyafingnyi fogalma is van arról, miért és hogyan lett vége. A magam részéről, az utóbbi pár nap és a [wwtd?] fedőnevű agyszüleményemnek köszönhetően letettem a párnát, és helyette kenyérrel, vagy virágcsokrokkal fogok dobálózni ezentúl. Remélem azért, hogy Halacska nem haragszik rám annyira, amennyire gondolom.*
V.-nek elege van, saját véleménye szerint ő sem lesz már Mr. Nice Guy ezentúl, de ezzel a megállapításával amit már sokadszor hallok tőle, most sem értek egyet.
De, legyél. Ms. Nice Girl értékelni fogja, a többire meg, aki egyet mond és mást csinál, egyszerűen ragaszd rá, hogy "Non-Nice-termék, Egy órán belül fogyasztandó"
Apropó, V! Megbeszéltük, hogy nyáron elmegyünk a Jail nevű pizzériába, és bepróbáljuk az "Életfogytiglan" fantázianevű pizzát, amit ha egyedül eszel meg asszem egy óra alatt, akkor ingyen van. Ha gyenge vagy, akkor kilencszáz basszamát kell kiköhögni érte. Burek-tészta vastagságú, 50-60 centi átmérőjű áldásról van szó, amit meg fogok enni akkor is, ha utána egyenes út vezet az egyik zentai nyárfa tövébe rókástul.
Meg tudom csinálni. Hiszek magamban. Húshegyen nevelkedtem.
Azthiszem anonim étteremkritikus IS szeretnék lenni... Elmennék ide-oda, ennék, innék, megnézném a wc-t és kritikákat írnék, ide a blogra. Támogatók kellenek hozzá csupán, úgyhogy támogassatok.
De nem? Ménem? Tökjó lenne.
Úgy szép az élet, hogyha zajlik, mondták az okosok annak idején, és mondanák most is, ha le nem ikszelném őket az msn-en. Szerintem már így is nagyobb tudós mindenki rajtunk kívül, akinek csak egy hangyafingnyi fogalma is van arról, miért és hogyan lett vége. A magam részéről, az utóbbi pár nap és a [wwtd?] fedőnevű agyszüleményemnek köszönhetően letettem a párnát, és helyette kenyérrel, vagy virágcsokrokkal fogok dobálózni ezentúl. Remélem azért, hogy Halacska nem haragszik rám annyira, amennyire gondolom.*
V.-nek elege van, saját véleménye szerint ő sem lesz már Mr. Nice Guy ezentúl, de ezzel a megállapításával amit már sokadszor hallok tőle, most sem értek egyet.
De, legyél. Ms. Nice Girl értékelni fogja, a többire meg, aki egyet mond és mást csinál, egyszerűen ragaszd rá, hogy "Non-Nice-termék, Egy órán belül fogyasztandó"
Apropó, V! Megbeszéltük, hogy nyáron elmegyünk a Jail nevű pizzériába, és bepróbáljuk az "Életfogytiglan" fantázianevű pizzát, amit ha egyedül eszel meg asszem egy óra alatt, akkor ingyen van. Ha gyenge vagy, akkor kilencszáz basszamát kell kiköhögni érte. Burek-tészta vastagságú, 50-60 centi átmérőjű áldásról van szó, amit meg fogok enni akkor is, ha utána egyenes út vezet az egyik zentai nyárfa tövébe rókástul.
Meg tudom csinálni. Hiszek magamban. Húshegyen nevelkedtem.
Azthiszem anonim étteremkritikus IS szeretnék lenni... Elmennék ide-oda, ennék, innék, megnézném a wc-t és kritikákat írnék, ide a blogra. Támogatók kellenek hozzá csupán, úgyhogy támogassatok.
De nem? Ménem? Tökjó lenne.
2008. február 4., hétfő
Family Gems #4
"Az a csaj meg beházasodott azokhoz?! Látjátok, ha egy ilyen nyúl fel a levegőbe, jóhogy a tehén tőgyét fogja meg!
Csak én vagyok akkora marha, hogy én meg a bika faszát kapom el!"
Csak én vagyok akkora marha, hogy én meg a bika faszát kapom el!"
2008. február 1., péntek
noir's thoughts
Pontosan ma délben történt meg. Ahogyan az utóbbi napokban, ma is rakosgattam a puzzle-okat magamban, hangosan gondolkodva és elemezgetve mindent és mindenkit, amikor hirtelen rájöttem, mert végül az utolsó részlet is a helyére pottyant... Végig a szemem előtt volt, végig ismertem és játszadoztam is ezzel a lehetséges kombinációval, de eddig sajnos minden alkalommal úgy raktam ki, hogy elégedett legyek a képpel, amit kapok. Ma viszont be kellett látnom, hogy ez az egyetlen helyes sorrend. Mostmár tényleg a helyére került minden, és teljes mértékben tiszta a fejem. Ez már száz+egy százalék...
Hajlamos az ember elfelejteni, hogy egy viszonylag komplex és tengernyi apró infódarabkából álló kirakósjáték megoldása általában félelmetesen egyszerű... Na jó, ebben az esetben talán két fokkal volt nehezebb, de mivel egy ökör vagyok, mert én magam is gyártottam már ilyen játékot hasonló képpel, ezért csakis annyi jogom maradt, hogy nevessek azon, amit látok.
Ja! És tudjátok mit ábrázol a kép? Egy bazi nagy ász full-t, ami lassan egy kettes-pókerré alakul át, ász kickerrel. :)
Hajlamos az ember elfelejteni, hogy egy viszonylag komplex és tengernyi apró infódarabkából álló kirakósjáték megoldása általában félelmetesen egyszerű... Na jó, ebben az esetben talán két fokkal volt nehezebb, de mivel egy ökör vagyok, mert én magam is gyártottam már ilyen játékot hasonló képpel, ezért csakis annyi jogom maradt, hogy nevessek azon, amit látok.
Ja! És tudjátok mit ábrázol a kép? Egy bazi nagy ász full-t, ami lassan egy kettes-pókerré alakul át, ász kickerrel. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
